Úgy gondoltam, hogy írok egy rövid összefoglalót, hogy milyen eszközöket és szolgáltatásokat érdemes használni a weboldalak népszerűségének vizsgálatakor.

Kezdjük azzal, hogy mi a népszerűség. Pl. melyik a népszerűbb oldal, amelyiknek mondjuk napi 1000 egyedi látogatója van, de a látogatók naponta átlagban csak 1 látogatást csinálnak és 3 percet töltenek el az oldalon, vagy ahol mondjuk csak 600 egyedi látogató van, viszont naponta 2 látogatást csinálnak és 5 percig vannak átlagosan az oldalon. Esetleg az a népszerű oldal, amire sokan linkelnek vagy amelyiknek a napi oldalletöltése magas.

A fenti kérdésekből látszik, hogy sajnos a válasz nem teljesen egyértelmű, de talán az egyszerűség kedvéért egy site napi egyedi látogatóinak a számát vegyük most elsődlegesen mérőszámnak.

A következő kérdés, hogy honnan tudunk látogatottsági adatokat szerezni. Nyilván az adott weboldal rendelkezik a saját látogatottságáról statisztikával, de azt nem biztos, hogy ki akarja adni. Másrészt a különböző szoftverek máshogy értelmezhetik a különböző fogalmakat. Egyszerűbb, ha megpróbálunk külső mérésekből származó adatokat alapján összehasonlítani a site-ok forgalmat.

Hol találunk ilyen adatokat?

Magyarországon a Medián szolgáltatatása az Webaudit, ahol megtekinthetjük a Webaudit mérésekben részt vevő site-ok publikus statisztikáit. Itt azt érdemes figyelembe venni, hogy egy-egy site alá elég sok olyat és “bemérhetnek”, ami nem tartozik oda közvetlenül. Pl. az egyik site ha csinál egy ingyenes tárhelyszolgáltatást, akkor nyugodtan bemérheti saját maga alá, melyből a felületes szemlélődő azt láthatja, hogy milyen sokan nézik az adott oldalt, pedig csak az ingyenes oldalait látogatják sokan és nem feltétlenül azt az oldalt, amire elsőre gondolnánk. Ha erre figyelünk, akkor azért elég jó adatokat kaphatunk a Webaudittól.

Az Adverticum hazánk egyik legjelentősebb reklámkiszolgálója. Ők is közölnek publikus adatokat az ad.hu oldalon a reklámok kiszolgálásáról, melyek szintén felhasználhatunk, de ne feledjük, hogy csak olyan oldalak kerülnek be a mérésbe, ahová be van kötve a reklámkiszolgáló kódja.

A Gemius nevű cég is rendelkezik elég jó adatokkal (nekik is van statisztikai rendszerük és reklámkiszolgálójuk is).
A Gemius különlegessége, hogy olyan oldalakról is rendelkeznek adatokkal, melyeken nincs bekötve a kódjuk. Azokon az oldalakon, ahol van kódja néha megjelenik egy kérdőív, mely a különböző személyes adatainkra kérdez rá. A kitöltés végén felkínálják egy szoftver telepítését. Ha ezt felinstalláljuk, akkor bekerül a mérésbe (természetesen névtelenül), hogy pontosan milyen oldalakat nézünk meg, sőt még azt is, ha MSN-t használunk. Amikor utoljára néztem, akkor a Google Chrome-jával történt böngészést nem mérte.  (A Webauditnak is van paneles mérése, de ők máshogy dolgoznak és jelenleg jóval kevesebben használnak náluk panelt, mint a Gemiusnál. ) A Gemius így gyűjtött adatait meg lehet vásárolni, és nagyon szépen lehet akár még keresztolvasottságot is nézni a site-ok között, sőt nagyon részletesen lehet a célcsoportunknak megfelelően is szűrni az adatokat.

Ha erre nincs pénzük, de mégis szeretnénk adatokat, akkor a Gemius Online Publisher’s Audit oldalán megtekinthetjük Gemius mérőkódját használó site-ok publikus statisztikáit.

Érdemes megnézni az Alexa.com-ot is, ahol az Alexa toolbart használók adatai alapján készülnek a statisztikák. Itt domainek forgalmát tudjuk megnézni, de csak a 100.000 legnagyobb site-ról lesznek szép grafikonok is.

A Google Trends for Websites pedig talán a legjobb ingyenes megoldás. A Google hivatalos megfogalmazása szerint több különböző helyről származnak az adatok, pl a Google keresőjéből, a Google Analyticsből, de még külső adatokra is támaszkodnak. (Pontosan nem tudjuk, hogy honnan vannak az adatok.) A Goggle Trends for Websites esetén a hazai földrajzi elhelyezkedésre vonatkozó adatok jelenleg teljesen hibásak, ezért azt nem érdemes nézni. Itt is csak bizonyos méret fölött kapunk eredményeket.

(Létezik még a Compete.com és Quancast.com oldal is, de ezek elsősorban az amerikai felhasználókkal kapcsolatban rendelkeznek adatokkal, ezért itthon nem igazán érdemes használni.)

Szeretném hangsúlyozni, hogy a bejegyzés célja az említett eszközök bemutatása helyett, inkább csak a figyelem felhívása volt, mivel szinte mindegyik eszköz működéséről és használatáról oldalakat lehetne írni. Talán ez a rövid kitekintés egy kis segítséget jelent a weboldalak vizsgálatához.