@markhu: Mikor indult a szolgáltatás?

@tothbenedek: 2007 márciusában indult. Érdekesség, hogy akkor összesen 46 magyar  Twitter felhasználó volt. Elég korán kezdtük.

@zsolti: Publikusan tavaly novemberben indult a Yamm, előtte más formában működött, próbálgattuk, teszteltük, le kellett fejleszteni csomó mindent, amit a Turul sem tudott és a twitter.com sem, viszont hiányzott.

@markhu: Hány Twitter felhasználóról gondoljátok, hogy magyar?

@tothbenedek: Jelenleg 31 ezer publikus felhasználót követünk élőben. Ehhez jönnek  ”lakatos” felhasználók és még kb. 10 ezer “inaktív” felhasználó. Ez persze nem sok, de a saját méréseinket és a nemzetközi számokat figyelembe véve a valós hazai Twitter felhasználók száma 150-200 ezer lehet. Persze aki nem használja aktívan a szolgáltatást, az nem érdekes számunkra.

@zsolti: Márciusban közel 35 ezer felhasználót tekintettünk magyarnak. Ez persze algoritmus kérdése, de a név, location, twittek nyelve mellett mi elemezzük a kapcsolati hálót is, felismerjük a bekötött feedeket, spammereket, botokat – ez utóbbiakkal nem foglalkozunk -, így a humán twitterezők száma 35 ezer körül lehet most.

@markhu: Átlagosan kb. hány magyar tweet születik szerintetek?

@tothbenedek: Jelenleg napi 44 ezer publikus bejegyzés az átlag. Az elmúlt 30 napban ez 36 ezer és 51 ezer közt mozgott. Tartalomgenerálás tekintetében a publikus magyar nyelvű tartalmak terén itthon ez a legjelentősebb szolgáltatás. (Az iwiw és a Facebook mozog még hasonló nagyságrendben.)

@zsolti: A Yamm-on márciusban napi átlag 40 ezer twittet számoltunk. Ebben szintén nincsenek benne a spammerek, percenként twittelő automatizmusok.

@markhu: Mennyi az átlagos napi látogatás száma a yamm.hu-nak, illetve a turulcsirip.hu-nak?

@tothbenedek: A hagyományos, auditált statisztikák napi vékony 20 ezer egyedi látogatót mutatnak. De persze nagyrészt tartalomdisztribúcióval foglalkozunk, így a forgalmunk legjelentősebb része a külső partnereinknél jelenik meg. Például pont ettől a héttől kezdve az iWiW-re is kikerülnek a tartalmaink. Ezekkel együtt már sokszázezres napi elérésről beszélhetünk.

@zsolti: Napi 6-7000 -nél tartunk most áprilisban (Google Analytics). (A Yamm Webaudit mérése egyébként hamarosan publikus lesz).

@markhu: Mennyi volt a havi egyedi látogatószáma (március hónapban) a yamm.hu-nak, illetve a turulcsirip.hu-nak?

@tothbenedek: Március hónapban a Gemius auditált mérése 222 ezer egyedi felhasználót mért. Természetesen ez szinte csak magyar forgalom. (A maradék is jellemzően felvidéki vagy erdélyi. Ez utóbbi helyen elég népszerűek vagyunk.) A visszatérő látogatóink száma is elég magas. Érdekes, hogy a közhiedelemmel ellentétben nemcsak “heavy” internetezőkről van szó. A felhasználóink jellemzően 2-3 alkalommal látogatják meg az oldalt, de olyankor sok időt töltenek el rajta és kiugró azok aránya, akik szinte csak olvassák a tartalmakat.

@zsolti: 120 ezer egyedi volt márciusban. De ha a szolgáltatásokat, mint Twitter kliensek akarod összehasonlítani, akkor mondjuk a direkt látogatókat érdemesebb lenne. A Turul egyelore sokkal nagyobb forgalmat kap a Googleből (ez egyébként az Alexan publikusan is látszik: Time on site, PI/User, Bounce rate ég és föld a két szolgáltatásnál), a legtöbb látogató oda nem a Twitter mashup-ért esik be, hanem mindenféle kulcsszavakra, aztán megy is tovább.

@markhu: Miért érdemes a yamm.hu-t, illetve a turulcsirip.hu-t használni, a twitter.com vagy más kliens helyett?

@tothbenedek: A Csirip egészen máshogy  működik, mint a Twitter a gyakorlatban. Mi elsősorban az egyszerű és kényelmes azonnali tartalomfogyasztásra és közösségi kommunikációra helyezzük a hangsúlyt. Ami egy nagyon egyedi szolgáltatásunk, hogy automatikusan tartalmakat ajánlunk a felhasználónak. Méghozzá úgy, hogy azokat egyszerűen megjelenítjük a barátai tartalmai közt. Így egy-egy érdekes dologért a felhasználóknak nem kell sokszáz fiókot követniük. Ez a felhasználási szokásokon is nagyon jól látszik. Nagyon népszerű még, hogy a tartalmak élőben frissülnek, illetve hogy a beágyazott tartalmak (például: képek, videók) a kezdőlap elhagyása nélkül megtekinthetőek és nem kell átmenni egy másik oldalra. A Csiripnek a legfontosabb alapelve a közösség. Nem csinálunk globális dolgokat, nem arra hegyezzük ki a dolgot, hogy mik a trendek a twitteren vagy kik a népszeru felhasználók és celebek a világban. Minden funkció a felhasználó barátaiból indul ki. Például olyanokra koncentrálunk, hogy megmutassuk, mik a népszerű témák vagy tartalmak a barátaid közt. Egy 40 éves mérnök meg van róla győzödve, hogy csak 40 éves mérnökök vannak fent, egy 13 éves tinilány pedig arról, hogy csak 13 éves tinilányok. Így mindenki a magáénak érzi a szolgáltatást. (Ez vezet persze, ahhoz a jelentős geek legendához, hogy a Csiripen csak geekek vannak és a sajtó azon tévképzetéhez, hogy csak újságírók és PR-osok használják.)

@zsolti: A Yamm -ot elsosorban a magyar felület, az egyszerűség és a folyamatos fejlesztés miatt érdemes használni. Szinte hetente teszünk bele valami újat, próbáljuk kitalálni, hogy hogyan lesz a legjobb. A hazai igényeket figyeljük, így lett például a mostanra már hivatkozási ponttá vált Trendek, ami a Turuléval ellentétben nem egy cimkefelhő, hanem valóban a “Trending topics” hazai megfelelője. A Yammon nem kérjük be a twitteres jelszót, így aki nem szeretné, hogy esetleg visszaéljenek vele, vagy nyilvános helyen használja, annak is inkább ez a jó választás.

@markhu: Mi volt az utolsó nagy fejlesztésetek, amire a legbüszkébbek vagytok?

@tothbenedek: Amire nagyon büszkék vagyunk most, hogy kijött az iWiW-es alkalmazásunk. Ez nem volt egy egyszerű kör, először kb. fél éve keresett meg minket az iWiW ezzel kapcsolatban és csak most tudott elindulni. Aminek nagyon örülünk még, hogy a vállalatoknak szóló megoldásaink és a médiafigyelő szolgáltatásunk egyre népszerűbbek lesznek. Nem nagyon szoktuk reklámozni, de az ezekből befolyó bevételek finanszírozzák az egész szolgáltatást, holott a legtöbb felhasználónk nem is tud ezekről.

@zsolti:  A vasárnapi Választás 2010 backchannel nagy siker volt, persze ehhez kellett az OVB is Előtte pedig néhány napja készült el a geolocation kezelés, ami annyit jelent, hogy a twittekhez csatoljuk a földrajzi koordinátákat is (ha engedélyezed) így a követőid térképen láthatják, hogy hol vagy éppen. (Ez oda-vissza működik, más kliensekből is átvesszük a koordinátákat.)

@markhu: Mi lesz a következő dobás?

@tothbenedek: Igazából még egy-két befejezés előtt álló fejlesztésünk van, melyek hamarosan ki fognak jönni. Szeretnénk a kkv piac felé is nyitni ezekkel, hiszen nem csak a nagyvállalatoknak és a felhasználóknak tudunk értékes dolgokat nyújtani. Ezek után én a hasznos kiegészítő funkciókra szeretnék koncentrálni.

@zsolti:  A következő szintén ehhez kapcsolódik, ez a geolocation-ös, helyfüggő dolog fontos irány lesz a Yammban. Egyre többen használják az m.yamm.hu mobilos változatot (meg úgy általában okostelefonról a Twittert), és főleg most így nyáron, rengeteg ötletünk lesz erre az egészre.

Gyorsan megkerestem Molnár Ritát, az esemény szervezőjét Skype-on. Ő ugye alapvetően nem netes szakember, ezért könnyen előfordulhat, hogy nem tudja, ki Magyarországon a legnagyobb szereplő. Ez a cég történetesen az arukereso.hu Kft., mely nemcsak itthon, hanem 10 másik országban is jelen van szolgáltatásával, ráadásul az országok többségében vezető pozicíóban. Mindezt Magyarországról irányítva.
Ritával folytatott beszélgetésből elég hamar kiderült, hogy ezekkel tisztában van ugyan, de mégsem kíván több árukeresőt meghívni a vitára. Értetlenkedésemre a következőt írta: “sajnálom, nem szolgálhatok több magyarázattal”.

Lehet, hogy a főtámogató (Sanoma) megtiltotta, hogy a legnagyobb konkurens jelen legyen? Félnek talán tőlünk? Ha ez így lenne, akkor ez tisztességes?
Talán Rita direkt akar olyan konferenciát csinálni, melynek szakmaisága megkérdőjelezhető? Ahogy egyik barátom szokta mondani, “ingyen senki sem hülye“.

Mit gondoltok dologról? Örömmel várom a szervezők és a támogatók hozzászólásait is! Hátha ők olyanról tudnak, amiről én nem.

Most pedig akkor néhány szót a book.mark.hu-ról…

A böngészőben van egy könyvjelző funkció. Valószínűleg ezt sokan ismerik. Ide tudjuk feltenni azokat a linkeket, melyeket böngészés során érdekesnek tartunk. Amikor nem a saját gépünket használjuk, akkor ezeket a könyvjelzőket nem érjük el. Ha viszont ezeket az interneten tárolnánk, akkor mindig tudnánk a kedvenc linkjeinre klikkelni. Erre a problémára nyújt megoldást a book.mark.hu kiegészítve könnyű kereshetőséggel és közösségi linkgyűjtéssel.

A könyvjelzőinket nem könyvtárakba tehetjük, hanem címkékkel láthatjuk el. Ez a mai kor divatos kategórizálása sokkal jobb kereshetőséget biztosít. Nagyjából az a lényege, hogy pl. ha Webisztánt egy könyvtárba kellne tenni, akkor mondkjuk a blog könyvtárba tehetnénk, de mivel a Webisztánon vannak hírek, webkettes dolgok, tehát célszerű mondjuk web2, hírek, blog és mondjuk magyar címkékkel ellátni, mert így megtaláljuk a blogok között és a webkettes dolgok között is, stb.

A book.mark.hu lehetővé teszi azt is, hogy ezeket a linkeket másokkal is megoszthassuk. Ezt megtehetjük úgy, hogy csak a regisztrált tagokkal osztjuk meg a linkjeinket, de úgy is, hogy mindekinek megmutatjuk publikusan és persze akár megtarthatjuk a linkeket magunknak is, hogy mások ne lássák. Ha pl. azt látjuk, hogy valaki folyamatosan olyan weboldalak tesz a könyvjelzőjébe, amilyenek minket is érdekelnek, akkor a linkfigyelőbe felvehetjük ezt a felhasználót, és nézegethetjük a linkjeit (persze csak akkor, ha ezt ő is egedi). Mindenféle link RSS-en is elérhető, így nem kell állandóan feljönnünk az oldalra sem, hogy lássuk milyen új könyvjelzők kerültek a rendszerbe.

Mivel a book.mark.hu a Scuttle nevű szabad szoftverre épül, ezért az ahhoz írt Firefox extensiont használva Firefox böngészénkből könnyen adhatunk linkeket a book.mark.hu-ra, de aki nem akar bajlódni az extension telepítésével, azok nagyon egyszerűen elmenthetnek a könyvjelzőjük közé egy linket, és erre a linkre kattintva azonnal felugrik a book.mark.hu oldala. Ebben pedig benne van az az URL, amin éppen a böngészés közben jártunk. Így nagyon kényelmesen tudunk linket hozzáadni.

Természetesen a böngészőnkben lévő linkeket is importálhatjuk, sőt a del.icio.us nevű népszerű linkgyűjtő oldalról is megtehetjük ugyanezt.
Mivel a book.mark.hu API-ja szinte teljesen megegyezik a del.icio.us API-jával, ezért az arra készített szoftverek az API címének a módosítával kifogástalanul működnek.

Elnézést, ha egy kicsit szakmai lett a bejegyzés vége, de talán ebből is látszik, hogy minden adott ahhoz, hogy sikeres könyvjelzőgyűjtő és megosztó szolgáltatás jöjjön létre. Használjátok egészséggel!

Én azért egy kicsit ezt másképpen látom. A többség egyszerűen még nem ismeri, hogy miről is szól ez a dolog, és így valóban igaza van Doranskynak, mert tényleg nincs túl sok fejlesztés, de azért jópárat talaláunk. Több céget, csapatot is ismerek, akik gondolkoznak webkettes fejlesztésekben, sőt néhányan már el is készültek. Itt van például a néhány bemutatott http://jo-hely.hu/. Ezekhez a fejlesztésekhez pedig nem is nagyon kell pénz. A webkettes cégeknek általában pont az a lényege, hogy innovatívak és viszonylag kis tőkeigényűek. Az ötlet és a közösség az alapja a gyors növekedésnek.
Hamarosan írok egy bejegyzést arról, hogy mit jelent a web 2.0 üzleti szempontból.

A Web 2.0 is kicsit olyan, mint a mobiltelfonoknál a generációk elnevezése. Az internetes szolgáltatások fejlődnek. Nincs éles határ, de azért mégis van különbség, és valahogy szeretjük a korszakokat megjelölni. Ha telefonod tudja a UMTS-t, akkor az minimum harmadik generációs. Ha közösségi tudásra, a felhasználók aktív részvételére épülő weboldad van, ahol megvalósul a kétirányú kommunikáció és már nem látszik, hogy ki a szerkesztő és ki az olvasó, akkor biztosan Web 2.0-ás vagy, ha meg még AJAX-ot is használsz, akkor aztán tuti.

Vannak bizonyos fogalmak, melyeket webkettesnek szoktuk titulálni. Ilyenek a közösségi együttműködés, a tudásmegosztás, a szolgáltatások és tartalmak létrehozásában való aktív részvétel vagy az újrafeldolgozás (remix).
A Web 2.0-nál általában a webről, mint platformról beszélünk, azaz egy böngésző elegendő a szolgáltatások igénybevételéhez, és teljesen függetlenek attól, hogy milyen operációs rendszert használunk, mivel minden a weben van rajta.

Ahhoz, hogy megértsük mit is hívnak web 2.0-nak egyszerűbb, ha megnézzük azokat a szolgáltatások és technológiákat, melyeket webkettesnek hívnak.

• címkézés (tagging)
• blog
• wiki
• AJAX, ez egy olyan technika, mellyel úgy tudjuk egy oldal tartalmát frissíteni, hogy nem kell az egész oldalt újratölteni
• Creative Commons, mely a tartalmak remixelésének a jogi hátterét segíti elő
• RSS, mely szabványos formában teszi elérhetővé a tartalmat, így könnyű nyomonkövetni pl. egy blog változásait vagy újból feldolgozni a tartalmát
• közösségi és kapcsolatépítő szolgáltatások
• szabányos webfejlesztési technikák (CSS, XML), az egésznek az a lényege, hogy az újbóli feldolgozás segítse elő
• egyszerű és letisztult design

Az üzelti modellek is változtak, de erről majd máskor… pl. holnap a Web 2.0 Symposiumon, ahol az üzleti blog vita panelnek leszek a házigazdája.
Az eseményt az interneten is nyomon lehet követni a következő helyeken:

• hivatalos Web 2.0 Symposium blog
• indexes webkettes blog
• blogteres konferenciablog

Egy kis frissítés. További blogok:

• Bpcity
• Konrád

Az utóbbi időben az egyik legértékesebb dolog az életemben az idő, ugyanis kevesebb van belőle, mint amennyit szeretnék. Olvasgatok néhány blogot, sőt néha egy-egy vitába is belemegyek, utána meg mérgelődöm, hogy már megint feleslegesen pazaroltam el az időmet.

Egyrészt jó dolog, hogy minden ember hozzászólhat egy bejegyzéshez, de valamennyire zavaró is. Ha valahol felmerül egy izgalmas kérdés, akkor a sok hozzáértő (esetleg magát hozzáértőnek gondoló) felhasználó megvitatja azt. Nekem pedig, akinek a megoldás kellene csak, muszáj elolvasnom a sok hozzászólást. Én ezt nem szeretném.

Egy olyan wiki-szerű blogban látnám a megoldást, ahol a blog írója (nevezhetjük akár moderátornak is) a hozzászólásokat összefoglalja és az így létrejött bejegyzéseket kevésbé blogos formában tenné elérhetővé. Elképzelésem szerint sokkal inkább lexikon-szerűen jelenne meg a tartalom, hogy a felhalmozódott közösségi tudás a későbbiekben is könnyen elérhető és kezelhető maradjon.

Aki most azt mondja, hogy ez a wiki, az nem téved nagyot, csak itt az a különbség, hogy a blog szerzőjének moderálási szerepe válik fontossá. Azért olvasnék egy ilyen oldalt, mert ha kedvem van, akkor részt tudok venni akár a vitában is, de ha csak az eredményt akarom, akkor azt is megkaphatom. A garanciát a jó eredményre a sok szakértő vitátkozó és a profi moderátor (blogger) adja.

Frissítés: Ma délutánra elkészül az átlátható design is. Minden folyamatosan fejlődik…